2013.02.12.

Pénteken farsangon voltunk, nem is akárhol, hanem abba a suliba ahova Ádám járni fog. Az elsődleges cél az volt, hogy Ádámnak legyen egy jó élménye a sulival kapcsolatban. Kezdetnek rögtön sírásba fúló hangon közölte, hogy ő nem akar menni. Félreértést szimatoltam és mindenképp tudni szerettem volna miért nem akar menni. Újra és újra elővettem a témát és óvatosan érdeklődtem. Egyik alkalommal vigyorogva elmesélte, hogy ő már volt egyszer a mamával (tényleg volt pár éve ott farsangon) és nagyon tetszett neki de most akkor sem akar menni. A miérthez továbbra sem jutottam közelebb és aztán egyszer csak csütörtökön megtörtént a csoda. Elmondta, hogy ő attól fél, hogy a nagyobb gyerekek bántani fogják. Ismét elmeséltem neki azt amit amúgy már hétfőn is, hogy mi ott csak nézők leszünk, a nagy tömegben állva megnézzük a beöltözött gyerekeket. Szemmel láthatóan megkönnyebbült és ugrálva azt kérdezte mikor megyünk.
Péntek délután mókus őrs felkerekedett és elvonult farsangolni. A hangulat fokozására kifestettem őket, Ádám indiánt kért, Miki kalózt. Az első, második évfolyam bulijára mentünk a gyerekeknek sikerült jó helyet fogni én beértem azzal ami jutott, gondoltam előrébb engedem azokat akiknek gyereke/unokája van ott. Közben örömmel nyugtáztam, hogy itt tényleg jó buli a farsang. Amikre én emlékszem háááát, kötelező beöltözés némi önkéntes máz mögé rejtve, felvonulás majd három szerencsés osztály (akik elég sok rokonnal érkeztek) tortát nyert végül közös őrjöngés táncnak álcázva.
Na kérem itt eleve nem volt zsűri és verseny. Ez nagyon tetszett! Szerintem ez picit sem ösztönző gyakorlat főleg nem az egészen apróknál, ők még nagyon szeretnek nyerni és abszolút nem vigasztalja őket a "részvétel a fontos" szöveg amikor a győztes osztály viszi a tortát. Tehát itt nincs verseny és szemmel láthatóan élvezték a gyerekek az egész felhajtást. Az osztályok csoportosan öltöztek be és egy 5-10 perces műsorral készültek, főleg táncos produkciókat láttunk néha rövid szöveg. Én remekül szórakoztam! Ötletes jelmezek, sok profin kivitelezve túlnyomó része saját készítés volt. Ó és fergeteges finálé. El tudsz képzelni kb 30 apró gyereket amint gangnam style koreográfiát táncol napszemüvegben fehér ingben? Tanárnénivel az élen az egész számot végignyomták. A közönség szétverte a tornatermet.
Mikor hazaértünk a fiúk azt mondták nagyon jól érezték magukat, menjünk el jövőre is. Ádám pedig azt mondta fülig érő szájjal, "de jó, hogy ide fogok jájni".
Mellékállásban  megszemléltem azokat a tanárnőket akik majdan Miki évfolyamát fogják vinni, kettő szimpatikust is találtam.