2013.01.22./2.

Van még morogni valóm csak közben Maja felébredt.

Ma csak háromszor hívtak fel üzletkötők (vagy nem is tudom mik) egyetlen nap alatt meghívást kaptam egy hiper-szuper érrendszer vizsgáló buliba valami másik egészségnapra és olyan baromi szerencsém van, hogy holnap a környéken fog járni egy kolléga fizikoterápiás géppel amit nekem csak ki kell próbálnom és véleményt mondani róla. Nagyon undok vagyok, hogy egyik lehetőséggel sem éltem?

Nagyon utálom már a telet és az undok időt, a sok meleg göncöt és főleg a sarat meg a tócsákat. Maja képes az oviig és hazáig is gyalogolni csak épp nem szeret. Az a része amikor a fiúk velünk vannak még sima de mikor ketten maradunk. Juj! Ma a hazafelé utat végig nyöszögte, igaz csak kétszer próbált meg felkéretőzni. Az utunk szerves része a küszködés a sapka lerángatással, a kesztyű föl-le cibálása, most épp nincs olyan nagyon hideg a kesztyű nem indokolt, különben is utálom mert hiába igazítom a kezére itthon mire a lépcsőházból kijutunk már nincs rajta. Útközben nem igazán tudom rendesen feladni ezért nincs rendesen a kezén, apró mancsa elveszik a kesztyűben az én kezem görcsöt kap mert nem is érzem melyik része van a kezembe. Ha útkereszteződéshez érünk amint lelépünk a járdáról bömbölni kezd és ha rajta múlna gyökeret verve állna az út szélén vagy egyszerűen nem hajlandó lépkedni csak dől utánam de muszáj átmenni mert az autó(sor) miattunk áll, nekünk is dolgunk van nem sátorozhatunk az úttesten. Mire átérünk magából kikelve üvölt. Ha végre megnyugszik biztos jön egy tócsa ami a járda teljes szélességében nyújtózik, két oldalt bokáig érő sár, én is alig bírom átlépni a lány nem gázolhat át rajta mert bokáig ér. Tehát átemelem fölötte, ő az emelés hatására azt hiszi vinni fogom, érkezéskor megint ordítani kezd, pedig pont ez történt tegnap és tegnap előtt sőt azelőtt is pontosan ugyanezen (és még a következő öt másik) tócsa felett is. Mire megnyugszik jön a következő tócsa vagy egy járdarepedés amiben megbotlik és csak azért nem vágódik el teljes testhosszába mert fogom a kezét és időben elkapom. Mikor lesz már tavasz?

Aztán vannak még az egyszer használatos játékok. Ez volt az utolsó karácsony, hogy ilyet beengedtem a lakásba. A kisvasút szenes kocsiját már ragasztani kellett egy rálépős baleset miatt, a porszívó csöve szilánkosra tört már csak a köré tekert tixó tartja egyben, kiságyak darabokban. Félreértés ne essék a játékgyártókra vagyok kibukva! Annyi szabálynak és előírásnak kell megfelelnie egy játékboltban forgalomba kerülő játéknak az mikor lesz szabály, hogy olyan anyagból legyen ami véletlen rálépéstől nem törik el és esik szilánkokra??? Az ember kiad 3000ft-ot egy játékért, mert örömet akar szerezni, tudom ez nem olyan nagy összeg de amikor dolgozni kell érte igenis az. Én például 24 órás ügyeletben vagyok szabadság, betegszabadság, kajajegy nélkül 25000ft-ért, szóval 3000ft-ért talán nem nagy igény, hogy elvárom a játéktól ne essen atomjaira kibontás után 1,5 órával pedig akkor még a gyermek tényleg rendeltetés szerűen használja és közben véletlenül rálép a hatalmas 10 kilójával.
Szóval kedves rokonok az elkövetkezendő szülinapok, húsvétok, karácsonyok, egyéb ajándékozós alkalmakkor nagyon szívesen fogadunk: színes ceruzát, színezőt, színes lapokat (az a sima legócsóbb amit az iskolába is kérnek rajzórára), ragasztót, matricát, füzetet (szintén ócsót azt a sima zöld borításút), nagyobb alkalmakra Lego, nyomdás játék, fekete péter típusú kártya, ovisoknak való társas játék, kirakó. Természetesen nem mind egyszerre csak most hirtelen ihletem támadt majd én is innen puskázok. :-D