2012.08.03.

Már két hónapja tart a nyári szünet. Számomra ez azt jelenti, hogy két hónapja folyamatosan szolgálatban vagyok, szórakoztatok, etetek, romokat tüntetek el, újabb csudaizgi programot találok ki ami talán három egész percre érdekel mindenkit, majd ismét eltakarítom a romokat, közben 218. alkalommal is szétszedem a civakodókat. De most elég volt. Szabadnapot AKAROK! Már nem kérek, már nem szeretnék hanem AKAROK!
Bocs ez csak úgy kiszakadt. A múlt hét nagyon  nem az én hetem volt. Valahogy semmi sem sikerült. Csináltam ujjfestéket de vagy a kapott recept van elírva, vagy az alapanyagok minősége nem egyezik, mert az enyém egy puding állagú massza lett amivel lehetetlenség festeni. Maja azt hitte ez az uzsonna és szépen be is nyalta, a fiúk azért elmaszatolták a papíron és alkottak pár különböző színűre kent rajzlapot ami úgy másfél nap alatt száradt meg. A maradék anyag pedig két nap alatt belerohadt a dunsztosba. Ha valakinek sikerült használható állagú ujjfestéket előállítani zaklasson bátran a recepttel. Én kicsit összekaparom az önbizalmam és megpróbálom a fentit sokkal kevesebb keményítővel.
Készítettem ragacsot pontosítok szerettem volna készíteni. Sikerült beszerezni a boraxot, a patikában csak úgy fű alatt adták ki mert igazából méreg, a legbékésebb ismert felhasználása a hangya irtás. Az elején minden jól ment aztán a keményítős víz hozzáért a többi hozzávalóhoz a ragasztó apró gümecsekké dermedt és úszkált az egyre keményebb habot képező keményítős vízben. Én pedig ott álltam ragacs helyett ezzel a löttyel és két játékra váró gyerekkel, plusz Majával aki szokás szerint a lábam alatt fetrengve ordított.
Aztán itt van mindjárt a mai nap. Mama reggel fél 7-kor telefonált, hogy Miki haza akar jönni. Jöjjön, hát persze, a frissen kínzott fütyijével tegnap ott sem akartam hagyni de akkor maradni akart. Maja már ébren volt, Ádám negyed 8-körül kelt. reggeli, öltözés, futás a postára, két gyerekkel kicsit egyszerűbb mint hárommal. Itthon állnék neki az ebédnek, Maja a lábam alá telepszik ordítani, Ádám folyamatosan csacsog és a fontos dolgait meséli, mutatja. Buzgón bólogatok, lehet épp most adtam engedélyt egy atom bomba összeállításához lövésem sincs, mert Majától egy kukkot nem hallok abból amit mond. Maja kezébe nyomok mindent ami nem életveszélyes és várom, hogy egyszer csak elhallgat. Megkapja a kupakgyűjtőt, éljen, siker, csönd van. Ül a szőnyegen és pakolászik. Végre fől a krumpli, gyorsan a húst előkészíteni. Ádám jelenik meg az összepakolt kupakokkal. Megkérem, hogy adja vissza Majának, megfordul és a konyha küszöbéről belódítja a tartalmát a nappaliba, a nagy része Maja fején köt ki aki ismét ordítani kezd. Kiosztanám de megérkezett Miki, Ádámot zavarom ajtót nyitni aki rögtön a nyitott szobaajtó kilincsén kezd lógni. Az ötödikre megérti, hogy a bejárati ajtóról van szó. Miki berobban, még az előszobában visítani kezdenek azon, ki mit ad nekem. Kimászom a májból, biztosítom őket, hogy egyetlen autót sem kérek, az ebédhez nincs rá szükségem. Papa menekülőre fogja, én a szatyrába bújnék, hátha nem veszi észre és magával visz. Épp mind ordít. Majáról leveszem a pelust, a fiúk kiszagolják, hogy fürdés lesz, már nem vinnyognak a táska tartalmán, rohannak fürdőnaciért. Maja a medencébe, mennék meleg vízért, a krumpli lassan szétfő, Miki fütyijére kamillát kéne csinálnom. Ádám érkezéskor elsodorja Maját aki ismét ordít. A következő fél órában sikerült meleg vizet vinnem a medencébe, elkészült a kamilla, Maja ha nem látott ordított, ha megjelentem a törölközővel vigyorogva visszarohant a vízbe, közben leszűrtem a krumplit, a májat betekertem baconbe és néhány csirkecomb társaságában tepsibe pakoltam. Minden második máj után kirohantam Majához aki vigyorogva visszaült a fiúkhoz pancsolni, a hajam már zselé nélkül is égnek állt de végre a hús a sütőben, Maját kipecáztam, bent folytatta az ordítást, gondoltam még gyorsan összetöröm a krumplit utána adok rá pelenkát, épp a vajat dobtam a krumplihoz és a forró tejet vettem ki a mikróból amikor Maja a konyhaajtóban megállt pisilni. Lány fülön fog, maci pont megúszta pedig lánytól szokatlan íve volt az akciónak, bepakoltam a kádba, lezuhanyoztam. Rongyot fogtam, közben Miki is sírni kezdett, fájt a fütyije. Beszedtem, vizes naci le, pisit feltörölni, Lány még mindig a kádba de végre csöndbe van és boldog, gyorsan hozzáöntöm a már nem olyan forró tejet a krumplihoz, pürének néz ki, az íze jó, de jó, hogy nem kell michlein csillagnak megfelelnem! Futás, gyerek ki a kádból, becsomagolom, Mikit kezdem el győzködni, hogy eljött a fütyikenés ideje. Tiltakozik, igaza van én is ezt tenném. Azért visítva de hagyja bekenni, Ádám pont most veri az ablakot, be akar jönni, Mikit vigasztalom, a szívem szakad meg, hogy pont én okozok neki fájdalmat, felmentést kap alsó húzás alól, meggyőződésem, hogy jobb ha ma semmi nem ér hozzá. Elkészül a hús. Letelepszek a szőnyegre, Maja az ölembe, végre béke van.