2010.07.29./2.

Van még egy csomó dolog ami lemaradt.

Először is dicsekszem, Ádám itthon is a WC-be pisil, állva. Ez utóbbinak annyira nem örülök, mert előnyben részesítem az ülve pisilést, 3 pasival élek együtt, takarításkor sokkal egyszerűbb ha ülnek. Na mindegy, egyenlőre örülök, hogy a WC-t használja, a részletekkel később foglalkozunk.

Miki pedig továbbra is bele van szeretve a bilibe, szinte minden este ráül fürdés előtt és egyre gyakrabban produkció is van benne. Sőt a héten többször is elkérte kakiláshoz. Ha lassan is de haladunk. Jó lenne ha legalább nappalra nem kéne pelenkázni mire megérkezik Hudini.

Miki a zsivány, assssszem ezt már írtam de a tény az tény. Tegnap készültünk a Baumaxba, jön öltözni, útközben belerúg valami játékba (napközben nálunk a nappalit bokáig autók, építőkockák és hasonlók borítják) látványosan szenved.

- Ha idejössz adok rá puszit. - épp csak elvánszorog a pelenkázóig (kb 5 lépés, na jó Mikinek 10), felültetem.

- Mutasd hova adjak puszit. - felemeli és mutogatja a másik lábát. :-D

Ma reggel Miki volt a soros tejborogatós. Minden igyekezetem, kérésem, fenyegetésem ellenére időről időre kiborítja a tejet és tenyérrel tocsog benne, így garantáltan olyan lesz még a hűtő is. Ilyenkor nincs mit tenni, gyerek ki a székből és fénysebességgel összeszedni mindent amit lehet. Igen, általában közben a hátam mögött elaszabadul a pokol, rohangálás, őrültködés és minden van. De kedves szomszédok, a tejet muszály rögtön föltakarítani és ilyenkor nincs kapacitásom két energiabombát arról győzködni, hogy üljenek le rejtvényt fejteni, színes ceruzát meg papírt kotorni. Tegnap reggel Ádám borított magára egy félbögrényit. Hajszálon múlt, hogy a szőnyeg megúszta.

Délelőtt Miki felébredt a szundiból, ebédeltünk, én hamar befejeztem, közben végzett a mosógép és még indulás előtt ki akartam teregetni, igyekeztem kidobálni a ruhákat. Közben elfogyott a tányérból a második adag spenót is és utódom a maradék pár cseppet, gondosan szétkenegette a tálcán valamint saját magán. Teregetés után megpróbáltam a fülig spenótos gyereket legalább hordózható állapotba hozni, még a tarkóján és a fején is spenót volt. Nagy nehezen a sok zöld alól előbukkant az ismerős vigyori arc is. Újabb összekenés nélkül sikerült leszednem róla a maszatos bodyt, majd amíg igykeztem a mosdót is leöblíteni őkelme levette a pelust és rácsapott a bilire. Behurcolta a nappali közepére:

- É kakiok! (én kakilok)

- Ügyes vagy, hajrá, szólj ha kész vagy! (csak gyorsan mert már mennünk kéne az oviba)

Kihasználtam az alkalmat, megpróbáltam az etetőszék eredeti színét előkotorni a zöld alól, de gyermekem rögtön ott termett segíteni és kishíján ismét összekente magát.

- Miki kész a kaki?

- É kakiok. - és már vissza is ült a trónjára.

- Ha kész vagy, öltözünk és megyünk, Ádám vár minket az oviba.

Amíg én is felöltöztem ezt még eljátszottuk párszor, végül berekesztettem a trónolást egy határozott popsitörléssel és bili elkobzással. Így is elkéstünk, a többiek már lefeküdtek aludni mire az oviba értünk.

Itthon a fiúk bevetették magukat a gyerekszobába, Ádám azt mondta pihen az ágyában, ahhoz képest jót viháncoltak. Közben egy új süti receptet próbáltam ki. A félkész süti a tüzön (nem szabad forralni) Ádám jelenik meg a konyhaajtóban.

- Bepisite. (bepisiltem) - már egy éve nem történt ilyen.

- Hova?

- A szőnyegre. (éljen) tűz elzár, spuri feltakarítani mielőtt beletocsognak.

- Legközelebb jobban figyelj oda és időbe indulj el, jó.

Ádám elterül a nappaliban bámulja a rajzfilmet, Miki az emeletes ágyon unatkozik. Mire kész lettem a sütivel Ádám elaludt Miki nem, pedig nagyon bíztam benne, annyira csöndben volt fönn az ágyon.

Ádám mai aranyköpése:

- Ha na lesze, godoo, neke is le péze? (ha nagy leszek és dolgozok nekem is lesz pénzem)
- Igen lesz és vásárolhatsz rajta.
- De mé kici vagyok. (még kicsi vagyok)
- Igen de nem sokára megnősz és dolgozni fogsz.