2010.07.25.

Tegnap volt Miki szülinapja, már két éves a csöppöm (mély sóhaj). A tortát még szombaton megcsináltam, semmi extra a jól bevált csokitorta, igaz a krémet most csak úgy fejből raktam össze de életem eddigi legjobbja lett, máskor is így csinálom :-)Reggel 7 után jött a kis csapat ébreszteni minket, gyorsan körbepusziltuk az ünnepeltet, két évvel ezelőtt ilyenkor már komoly 3 órás volt. Majd a reggel a szokásos módon indult: reggeli, fogmosás, játék, anya próbál ebédet főzni. Közben apa kitartóan tanította Mikit és pár óra múlva meg is lett az eredmény:

- Miki hány éves vagy?

- Kettő!!! - eszes gyerek, gyorsan tanul (az én vérem - büszkén kihúzza magát és nő tíz centit :-D)

Délután jött a család, összegyűltünk, az ünnepelt megszeppenve figyelte a tortát, a család szurkolt:

- Miki fújd el a gyertyát.

Gyerek megbabonázva nézi a lángokat, majd beledugja az ujját. Picit meglepődik de nagyobb tragédia, hogy elvittem előle a tortát, pedig még bele se matatott. Villámgyors szeletelés, egy az egyre hangosabban méltatlankodó Mikinek, egy a buzgón lábalatt toporgó Ádámnak, majd jöhet a család. Mire kiosztom az első kört, kezdhetem a következőt, és a harmadik után általában már én is bele tudok kóstolni a művembe. Aztán el kell menni a tortázástól jóllakot de fülig csokikrémes gyermeket lefürdetni és mire a vendégek is elmentek be is tudom fejezni a torta evést.

Ajándékba kapott autót, labdát, plédet, pulcsit, buszt, meg egy kis pénzt amiből cipőt veszünk.

Tortaevés képekben:

első szelet, kezdés

befért

finom

második szelet

már el is fogyott

nem is olyan csokis

Ajándékok:

Picit szűk, majd a mama megjavítja

Jéééé pont mint Ádámé!

Alatta is kipróbálom.