Tegnap apa szabadnapos volt, gondoltam reggel átosonok a boltba EGYEDÜL. De nem. Amint megszimatolták pelyhes fiaim merész terveim csillogó szemmel néztek rám és kórusban:
-Éni megye boba!!!!! (én is megyek boltba)
Igen, lerázhattam volna őket, kis egyezkedés után megértik ha egyedül kell mennem valahová és mire az ajtóba érünk boldog mosollyal integetnek utánam (majd nagyon örülnek mikor hazaérek). De most egyszerűen nem bírtam ellenállni annak két reményteljes arcocskának.
- Rendben gyertek ti is. Először anya felölözik utána Miki is, sőt közben Ádám is. Jó lesz?
- Jó lesz!!!! (persze, hogy jó lesz én találtam ki :-DDDD)
Mire felöltöztem Ádám már a szandiját is felhúzta, lehet mérni kellett volna a szintidőt. :-))) Tuti egyéni csúcsot döntött. Miki is felöltözött, kiosztottam a bevásárlós szatyrokat. Igen, nálunk újabban mindenkinek van saját szatyra és irány a bolt. Hatalmas bevásárlást csaptunk a tésztát hazafelé Ádám hozta nekem jutott a tej és két pici mancs.
KÉPZELJÉTEK! Ma reggel 7-ig aludtak a fiúk, így én is. Igaz nem olyan mélyen, mondhatnám félkómában lustálkodtam de oooooooolyan jó volt! Akkora csönd volt a gyerekszobába, hogy már kezdtem aggódni, éjjel leléptek a fiúk bulizni. Végül is mire úgy igazán kezdtem magamhoz térni és mindenféle őrült rémképeket gyártani, miért is ez a nagy csönd, meghallottam az ismerős vékonyka hangot:
- Apaaa! - Miki felébredt.
Gyorsan felkeltem, csöndbe átrendeztem a nappalit és mire a ruhaszárítót raktam ki az erkélyre, Ádám vezetésével, teljes létszámban felsorakoztak a pihések az ajtóban. :-)
A reggel a továbbiakban a tegnapihoz hasonlóan folytatódott. Reggeli, fogmosás, öltözés, bolt. De ma két boltba is mentünk. Ádám már induláskor kijelentette, hogy a tésztát ő fogja hozni. Ma nem kellett tészta így kiegyeztünk egy zacskó felesborsóban. Mikor a szatyrába került, teljesen tudományos arccal közölte:- Ez kisebb mint téta. (tészta) - azzal napirendre tértünk a dolog fölött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése