2010.06.11-től

Végre itt a nyár, az igazi, az a hőgutás. Eljött a cseresznye szezon is, esszük Mikivel:

- Miki, ott van benne a mag azt kell kiköpni. Jó?

- Jó. - majd lenyeli, az ötödiket is, itt feladtam és kimagoztam.

Apa felfújta a gumicsónakot, kirakta az erkélyre, megtöltötte vízzel és berakta ázni a pelyheseket. Egy darabig ment is minden simán, fröcsköltek, pancsoltak. Aztán rájöttek, hogy ki is lehet jönni, meg egymás fejére mászni és röpke 5 perc nyugi után lényegében csak a visítozás ment, aztán mikor az erkélyen (és alatta) több víz volt mint a csónakba, beszedtük őket.

Megvolt az éves kerti parti a nagynénémnél, Miki tőle szokatlanul jól fogadta a sok idegen embert, megtanult egyedül csúszdázni és hihetetlenül jól érezte magát. Ádám szokás szerint pár autó társágában félrevonult és számára kerek volt a világ.

Délutánra belázasodott, majd másnapra minden hókusz-pókusz nélkül el is múlt de az utolsó héten már nem engedtem oviba. Pár nap múlva Miki is belázasodott de másnapra már neki sem volt semmi baja.

Két hete ovi szünet van, Ádámért sorba állnak a mamák, hol itt nyaral, hol ott, alig látom brühü-brühűűű de ő nagyon élvezi. Miki itthon élvezi az egykeséget. Rengeteget beszél, lényegében bármit elmond, nem tisztán, de érthetően. Elkér dolgokat, meg is köszöni, ebéd után lobogtatja az üres tányért:

- Megeteeeeem! - és ha nem vagyok elég gyors el is engedi :-(

Miki ásít:

- Álmos vagy?

- Igen.

Én is ásítok (mint tudjuk ragadós)

- Anya ámos?

- Igen anya is álmos. (mindig álmos)

Miki telefonál. Teljes 80 centijével föl-alá mászkál a nappaliban komoly képpel nyomja a halandzsát a telefonba, majd elköszön, puszit ad, leteszi, rámnéz:

- Ement. (elment)

Éééés tudja mondani a nevét! Általában saját magát is "ádá"-ként (Ádám) emlegeti pedig a fényképeken és élőben is simán felismeri a bátyját de egy-két hete már magára "iki"-t mond. Néha összejön a "Miki" is.

Valamint énekel. A Süti, süti pogácsát az különbözteti meg a többitől, hogy ahhoz tapsol, egyébként dallamosan halandzsázik de ezt kérésre szinte bármikor.

Nagyon szeret építőkockával játszani, egész nagy tornyokat épít és mikor összedől, visít. :-( Márpedig gyakran összedől mert nem egy született statikus a drágám és rendszerint kisebb az alap mint a torony de segíteni nem mindig enged.

Talán már írtam, az én fiaim szeretnek öltözni. Gyakran kirámolják a szekrényt és 50 fokban bársonynadrágot, télikabátot, majd az egész tetejére rövidnacit húznak. Miki már olyan jól halad, hogy egyedül is fel tudja húzni a bátyja zokniját. Ádám erre rendszeresen vad visításba kezd:

- Na az Ádáéééééééé!!!!!!

Pár hete Miki megmutatta, hogy mindenféle létra, magasító nélkül át tud mászni a kiságy rácsán. Közel 10 kilójával már simán ki tudja billenteni az ágyat és nehogy magára borítsa akció közben, megadtuk magunkat és kivettük a két mobil pálcát. Most szabad az út, nyugodtan közlekedhet. Nagyon élvezi, minden este megpróbál kint maradni, hátha nem kell aludni de aztán győz az álom, bemászik és alszik. Eddig egyszer találtuk meg az ágy alatt durmolva. :-)

Reggel pedig a kis csapat együtt jön ébreszteni. Múltkor amíg ébredeztem Ádám fogott egy mesekönyvet, olvasott, Miki meg szimplán örült hogy, a hálóban lehet.

Két hete nagy hajnyírást rendeztem. Miki kezdte a sort, ő inkvizícióként éli meg a dolgot, gondoltam essünk túl rajta hamar. Nagyon meglepett mikor mindössze néhány apró nyösszenést leszámítva szó nélkül hagyta magát, fürdéssel, öltözéssel együtt 10 perc alatt megvoltunk.

Ádám viszont már a kádba úgy állt be mint akit épp élve nyúznak. Nem is húztam az időt a szokásos tengerészgyalogos fazonnal csak lenyírtam egyformára az egészet.

Múlt héten megérkezett az emeletes ágy. Apa összerakta, jövő hónapban meglesz az ágyrács és a matrac, egyenlőre a keret áll a helyén. Miki megcsodálta, majd megszokta az új tereptárgyat. Hétvégén Ádám hazajött a mamától és rögtön megmutatta, hogy erre föl is lehet mászni, természetesen Mikit sem kellett sokáig bátorítani, már mászott is a bátyja után. Majd a létra tetején veszekedtek melyik sarok kié.

Próbálkozunk a bilivel, semmi komoly csak beraktam a szobába, pelus le és vártam. Miki nagyon szeret a bilin ücsörögni, a pisi, kaki szavakat is használja, gyakran szól ha kakis a pelusa. De a tudomány itt meg is állt és a pisi mellé ment. Cserébe a gyermek imád egy szál fütyiben szaladgálni itthon. Ez is valami :-D

Tegnap a mamához mentünk ebédre, útközben az egyik családi ház udvarába megláttunk egy fekete-fehér cicát, a fiúk rögtön rácsaptak (állatvédők figyelem, a macska biztonságos távolba volt a kerítés mögött):

- Leóóóóóóóóó! - mutogat Miki

- Mici! - mutogat Ádám

- Képez anya mamának ké Micije va! (Képzeld a mamának két Micije van. - messzi mama cicáira gondolt).

Ma reggel Miki felébredt, kicsit matatott a szobába majd a szokásos "apaaaaaaa" és kopogás, jelezte, hogy kijönne. Rögtön megjelent az ajtóba, méghozzá egy fehér sapiban amit kb. 3 hete keresek és minden szekrényt, fiókot áttúrtam érte, fogalmam sincs, hol találta meg. Csodálkoztam, hogy megvárta az ajtónyitást, mert már feléri a kilincset, múlt héten megmutatta. Egészen váratlanul, elvileg alváshoz készülődött de ő érdekesebbnek találta az új mosógép kicsomagolását és kijött.

Elkészítettem az ebédet és süthetnékem támadt, mióta dolgozom kevesebb időm van ilyen extrákra. Úgy emlékeztem van egy zacskó meggyem a fagyasztóba, akkor legyen stufferos kalács. Kiveszem, bontogatom, ez bizony nem meggy hanem málna. Stufferos kalácsnak lőttek, de mi legyen a málnával. Fölcsaptam a mindmegettét és ott találtam egy keverd össze, hűtsd be receptet, már hűl, várjuk a végeredményt.