Az elmúlt napokban ügyintéztem, Maja pedig kénytelen volt velem jönni. Hihetetlen mennyire nem hajlandó gyalogolni, szóval küzdünk, én győzködöm a gyaloglás hasznosságáról ő pedig folyamatosan próbálkozik felkéretőzni. Tegnap is a szokásos játékunkkal voltunk elfoglalva mikor egy csaj haladt el mellettünk:
- Jaj de édes, mint egy játékbaba! - olyan 3 hónapos korában nézték utoljára játékbabának.
Rögtön utána egy hittérítőbe botlottunk aki a szokásos széles mosollyal egy kis olvasnivalót kínált. Elvettem, megköszöntem és gyorsan tovább mentem (ez a módszer régóta beválik). Szeretek olvasni, mióta megtanultam minden utamba kerülő betűt elolvasok akkor is ha nem értem. Szóval most is elolvastam a füzet címét: VIGASZ A DEPRESSZIÓBAN. Megdöbbentem. Azt hittem jól palástolom a depressziómat de ezek szerint mégsem és egy idegen mindig másképp lát mint akik ismernek.
Amíg főztem Maja művelődött.
Segített julist kipakolni.
Ezt én alkottam és nagyon büszke vagyok rá.
Kakukk tojás de meg kell mutatnom: Miki fázott. Az erkélyen bámulták a szúnyogirtó repülőt kb 35 fok lehetett.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése