Pillanatnyilag úgy érzem az év leghosszabb napján vagyok túl. Nagyon szeretem az ovinkat de az információáramlás fejlesztésre szorul. Tegnap mikor összeszedtem a mókus őrsöt az óvónéni közölte, hogy ha van kedvem/lehetőségem/tehetségem holnap örülnének valami sütinek, szörpnek. Én is. A sütés ténye nekem nem kihívás de ma volt az idei utolsó fejlődős nap ami nagyban lerövidíti a délelőttömet a tegnap estét pedig teljesen alkalmatlannak találtam, semmi kedvem nem volt 3 gyerekkel a sarkamban roham sütni. Szóval estére megvolt a süti terve a szűk beosztást tekintve is kivitelezhetőnek tűnt. Reggel még indulás előtt hozzáláttam az előkészületeknek. Akkor akartam elvinni mikor Ádámért megyek, sajnos csak a fele lett kész, azt nem vittem. A foglalkozás után visszavittem Ádámot az oviba had készüljön együtt a többiekkel az előadásra, hazarohantam a sütimhez ami indulásra el is készült. Beállítok vele az oviba és az óvónéni akkor mondja, hogy ők ebéd utánra kérték a sütit. És ezt tegnap mért nem mondta senki? Akkor kalácsot sütöttem volna ahogy eredetileg terveztem azzal csukot szemmel is végeztem volna délelőtt. Azért elfogyott.
Ők voltak. A képért külön bocs de a nagy rohanásban az oviban jutott eszembe, hogy elfelejtettem megörökíteni a hóemberkéimet és két nyúlkáló apró mancs között ennyire futotta.
Most jön a dícsekvős rész. Múlt hónap elején vittem az oviba narancshéjból készült mécsest és most hasonlóval díszítették a termet az előadásra. Nagyon hangulatos volt.
Karácsonyi ajándék, habfürdő gyermekeim őrzőinek. Az üveget ők festették a papírt ők nyomdázták, a nyomdákat én készítettem.
Idén pásztorok voltak a fiaim, ott várnak a sorukra a szék mögött.
Ez már az ő részük adják át az ajándékot.
Itt a bizonyíték, azért nem írtam mert foglalt volt a gép! (na mit szóltok, egész jó kifogást találtam :-D)
Maja szótár
vijjjjááááá - Villám McQuenn (ki más lenne első kedvence?)
ija - csillag
vijá(g) - virág (lelkes kertész a szobai flóra időnként megmentésre szorul)
Van saját szava a csokira és a kakaós csigára de a billentyűzeten nincsenek leírására alkalmas betűk. Ha nyílik a hűtő a csokival szinte mindig bepróbálkozik. A kakaós csiga pedig az utóbbi hetekben került föl a toplistára, rögtön az élére, amit én sütök abból egyszerre megeszik ötöt.
Azt eddig is tudtam, hogy a férfiknak borsó méretű az agyuk, pontosítok amit használnak belőle de azért mikor ez kézzel foghatóvá válik az mindig a meglepetés erejével hat.
Mikivel minden indulás előtt egyezkedni kell a lakás elhagyására alkalmas kreáció megalkotásában. Ez úgy kezdődik, hogy elküldöm hosszú zoknit* és pólót húzni erre megjelenik egy rövidnadrággal. Elmondom, hogy tél van és hideg a rövidnacit tegye el nyárra. Ő kerek, csodálkozó szemekkel kérdezi, hogy mért. Elszámolok háromig és újra elmondom, hogy hideg van, majd újra megkérdezi miért itt igyekszem nem kiborulni, ő sértődötten elmegy és visszatér egy hosszú zoknival majd pólóért megy, közben Maja lenyúlja a zokniját. Aminek visszaszerzése visításra és kergetőzésre ad okot. Amikor sikerül és rajta a két fenti ruhadarab elküldöm, hogy húzza fel a nadrágját, ez többnyire menni szokott, aztán jön az újabb kör a hány pulóver és milyen vastagok témakörből. Pedig általában a dolog mindössze abból állna, hogy a kupacba rakott ruhát egyesével felhúzza de Miki minden alkalommal mást akar felhúzni mint ami előtte van. Közben gyakran alkudozik arra is, hogy nem kell kabát. És ő a fázós gyerekem. Amikor tényleg hideg van és ráadom még a szomszéd kert ajtót is akkor is az út felénél (5 perc az ovi, 3 gyerekkel 10) nyivákolni kezd, hogy fázik. Ja és ha naponta háromszor hagyjuk el a lakást akkor ezt naponta háromszor játszuk végig kezdve a rövidnacis jelenettel pedig aznap már tapasztalta, hogy hideg van kint. Na nem baj, miggggyá jön a nyár és a kabátot max ollóval fogom tudni leszedni róla.
A másik bizonyíték a férfiak csekély agytevékenységére szintén Miki. Ma reggel kérdezi:
- Apa ho va?
- Elment dolgozni.
- És este jö haza?
- Nem. Délután hazajön aztán együtt elmegyünk hozzátok az oviba megnézni a karácsonyi műsort.
- Jupiiiiiiiiii - ugrál a nappaliban.
- És este jö haza?
- Nem, most mondtam, hogy délután megyünk az oviba hozzátok.
- Jupiiiiiiiiiiii - és ismét ugrál.
* A térdig érő zoknikat részesítem előnybe mert én itthon rájuk adom a harisnyát az sima, de az oviban a melegítő naci alatt a harisnya egész nap meleg ha leveszi egyedül nem fogja tudni felhúzni amikor szellőzni mennek. Mint említettem max 10 perc az út ennyi idő alatt nem fagynak meg, nadrágból van nekik többféle vastag is a kicsit hideg, hideg, szibériai hideg fokozatoknak megfelelően.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése