Nekem ma most van az első lyukasórám (16.00 múlt) amíg az összes gönc át nem ázik rajtuk (kb még 10 perc) utána teregetek, csendesítek, apa éjszakás és aludna, meg kéne keresnem a konyhámat a főzés utáni romok alatt, előkészíteni a holnapi ebédet, rávenni a legnagyobbat, hogy fejezze be a töri leckét és a matekot, mintha még kémia is lenne, leleltárazni milyen házit, kinek, hova, mikorra kell küldenem, jó lenne inni egy teát, ehelyett itt pötyög. Fekete pont.
Terveztem hogy piros szíveket gyártunk az ablakba, a férjem dolgozik, én is csak részlegesen vagyok itthon. De ugye ahhoz is nekem kell előkészíteni, navigálni (foglalkozást tartani) és lényegében egész nap valamelyiket nyúzom az aktuális leckéjével. Szóval egyenlőre gondolatban kiraktam.
A család napok óta sütit, pogácsát, aranygaluskát követel rajtam, amihez csak a liszt hiányzik és az élesztőm is korlátozott. Igen, láttam, hogy a profik kovászt készítenek de mivel nincs lisztem (és időm) nem mélyedtem el ezen tudományban.
Na de a sors megkegyelmezett és két nap szabadság (izé itthoni fogság) után behívtak dolgozni. Komolyan mondom alig várom, mert bent csak a munkám kell végeznem és semmi olyat nem várnak el tőlem amire nem vagyok képes pl: olyan tananyag elmagyarázása a kölöknek amivel általánosban találkoztam utoljára, lehetőleg szimultán 3 különböző évfolyamét. Mert ha az egyik (kettő) játszik a harmadik figyelmét a tanulásra fordítani ... lehet inkább zöldre festeném az eget.
Lapzárta után
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése