2013.07.30.

Múlt héten nem tudtam befejezni a nyafogást, a következő rész szabadon átugorható.

Szóval Maja új kedvenc foglalatosságai közé tartozik a könyvespolc rámolása. Ettől az agyvérzés kerülget. Ha Miki is csatlakozik az akcióhoz, és mért maradna ki egy ilyen buliból, akkor pedig az idegösszeomlás szélén egyensúlyozok. Aztán újra begyűjtöm a könyveim, visszapakolok és újra elmondom, hogy az anyáé és tilos rámolni.
Ismét új kedvenc a konyhapultra mászás, majd végigfut rajta és a lábát a mosogatóba lógatva pakolja a mosatlan edényeket.
Miki nagyjából 2,5 éve nevezte ki törzshelyének a pultot, most már ketten ücsörögnek ott amikor főzni próbálok. Mikivel a kezdeti küzdelmes évek után (következetesen leszedegettem - nemszabadanyafőzforróéles blabla) eljutottunk odáig, hogy már nem mászik bele mindenbe amit épp csinálok (pl: tésztafőző víz), sőt ha megbízom a hagyma dinszteléssel, krumpli hámozással, hagyma pucolással még hasznossá is teszi magát. Már tud krumplilevest főzni. Na de Maja ezt látja és ő is akar. Mindezt lehetőleg a kerámialapon ülve, mert hol máshol lenne kényelmesebb? És nem bocs, őt még nem engedem kést, krumplipucolót használni. Tudom, hogy ezekből léteznek gyerekbiztos darabok de én azt is hiszem, hogy játék izékkel nem lehet megtanulni rendesen dolgozni. Tehát, felelőtlen módon az öt éves kezébe adom a pucolót (kést még nem, csak az asztalit) és ott állok mellette, ha nem boldogul szól és segítek, megmutatom, újra és újra. És a gyerekem tud krumplit pucolni.
Majának a hagymapucolás van engedélyezve, az apró ujjaival nagyon ügyesen le tudja szedni kés nélkül is, csak résen kell lenni mert meg is eszi. Az én konyhámban mindig van harapdált hagyma és fokhagyma.

Ádámmal kb. két hete fordult meg a világ, olyan butaságokat csinál amit korábban soha. Egyenlőre annak tudom be, hogy feszült a suli miatt, nem tudja mi vár rá (hiába mesélünk róla, mi sem látunk a jövőbe) és valahol le kell vezetni, erre jók a tesók és anya idegei. Múlt héten nálunk járt a mamám és elrabolta egy velnessssz hétvégére. Palacsintán tengődött és az egykéknek járó korlátlan figyelmen. Vasárnap csatlakozott hozzá Miki is. Holnap vagy holnap után kapom őket vissza.
Maja az első két reggel Ádámot kereste, tegnap Mikit, ma már beérte volna apával is de ő reggel 5-kor szokás szerint lelépett dolgozni. Szóval én maradtam. Reggelizni már hajlandó volt kijönni a szobájából.

Próbálok Maja mellett regenerálódni, ő nem fúr(nyiiiiííííííí), nem utánoz autót(BRRRRRR), nem szirénázik(iiiííííjjjűűűű), nem fékez(íííííííííííííí) és testvér nyúzás sincs. Persze visítás még mindig jut, mert leesik, beleesik, beüti, belerúg, mellé lép, neki megy. De csak egy visít.

Ma végre takarékra vették a napot. Az előző napokban ugyanis a fürdőkádunk strandként üzemelt. De a kezdeti lelkesedés elmúltával Maja a csap elzárását követő 10. másodperceben kihúzta a dugót és a kádban állva kiabált: "bége pancsi", "itt a bége fuss" (vége pancsi, itt a vége fuss el véle). Bizony már ilyen komoly szóösszetételeket is használ. Sőt elszámol ötig. Ez nekem teljesen új. A fiúknál ennyi idősen annyira az alap szavakra koncentráltunk, hogy eszembe se jutott a számolás.

Volt egy igen rettenetes délutánunk, nem sokkal azután, hogy Ádám eltávot kapott. Miki a játszóra akart menni, összepakoltunk. Ragaszkodott, hozzá, hogy a kezébe hozza a labdákat, ebből az lett, hogy ledobta a lépcsősorokon és mikor megkértem, hogy a játszóig a kezébe hozza, ismét eldobta. Akkor már a parkolóba voltunk, az egyik begurult egy autó alá de annyira középre, hogy elhatároztam én nem kúszom be utána. Miki visított. A játszón kicsit elfelejtette de 20 perc után mindkettő a szoknyámra ült és haza akart menni, Miki bömbölt. Pillanatok alatt, még mindig bömbölve, összeszedte a játékokat és hazajöttünk. Bepakoltam őket a kádba, gondoltam pancsolnak. Miki sírós hangon kikéretőzött. Ez sosem jelent jót, befektettem az ágyába, láza nem volt, betakargattam és hamarosan el is aludt. Mikinek nem tesz jót ha ilyen későn alszik délután, fél óra múlva felébresztettem, sírt. Kiköltözött takaróval, párnával a nappaliba és újabb fél óra múlva megint aludt. Még csak 6 óra volt. Felkészültem, hogy éjféltájt azt hiszi reggel van és visszaköltözettem a gyereket az ágyába. Fél 9-kor támolygott elő, ivott, pisilt, kicsit ücsörgött a kanapén majd önszántából visszament a szobájába és reggel 7 körül találkoztunk legközelebb. Eseménydús napok után történt mindez, arra gondoltam egyszerre jött ki rajta a fáradság.

Mért van az, hogy TILOS legot vinni a fürdőbe de mégis megteszik? Miki múlt héten lego darabot pecázott a WC-ből, én csak a fertőtlenítős vízbe voltam hajlandó betenni.
Mért van az, hogy amikor azt hiszem mindenki elfoglalta magát, én is keresnék magamnak valamit, rögtön rám röpülnek?

Nem rég tudtam meg, hogy a fejlődős suli, amit Ádámnak annnnnyira ajánlgattak, épülete 5 éve(!) életveszélyes és havonta jártak a statikusok ellenőrizni. És ebbe az iskolába kellett volna vinnem a gyerekem.