Óóóóóriiiiiási szenzáció! Reggel elvittük az oviba a felgyűlt dobozokat. Indulás előtt Maja hajába csattokat tettem és egész végig hozzá se nyúlt. Elslattyogtunk az oviig aztán a boltba végül itthon ahogy átlépte a küszöböt szaggatta ki a hajából és nyomta a kezembe. Olyan boldog vagyok! Legalább ha emberek közé megyünk akkor csinálhatok neki normális frizurát.
Maja elnevezte az alvós maciját Pákónak. Ő az első gyerekem aki hajlandó volt nevet adni kedvencének.
Hétvégén Szigetváron voltunk. Elsősorban a vonatozás miatt mentünk, azt minden gyerek élvezi és a vonatban van valami amit semmi más jármű nem tud. Sétáltunk egyet a vár körül, nekem nagyon tetszett a park. Fagyiztunk (izé a gyerekek fagyiztak) a Fő téren. Három gyerekkel ezelőtti életemben többször is voltam Szigetváron strandolni de a Fő térre sosem jutottam el. Most kicsit furcsa volt a Kisváros sorozatból ismert teret élőben látni.
Szerettünk volna bemenni a várba, úgy emlékeztem lehet, valóban ötünknek közel 3000ft-ért. Nem tudtuk konkrétan mire számíthatunk bent. Ismerem a gyerekeim, ha történetesen a látnivaló korhűen helyreállított várbelső, az őket nem köti le. Ahhoz nem volt kedvem, hogy a gyerekeket tartsam vissza "ne nyúlj hozzá", "gyere ki onnan", aztán jön a "mikoj megyünk máj ki???". A kiállításból nem látok semmit, a gyerek unja, apa sík ideg. Kösz nem, ezért nem fizetek, ezt megoldjuk ingyen is. A másik látnivaló tippem a várfal megmászása belülről, majd kilátás a városara, az biztos nyerő program lett volna az ilyesmit szeretik. Na de egy csomó lépcső megmászásáért még fizessek is, ráadásul 3,5 napi fizetésem? Nem kockáztattunk maradtunk a kinti sétánál.
Jól sikerült a nap.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése