2018. augusztus 23., csütörtök

Mikor, meddig és hol van joga játszani a gyereknek?

Régi kérdésem ez, régi olvasóim (ha vannak még ilyen kitartók) tudják, hisz sokszor nyafogtam már ebben a témában. Ami mégis új, hogy "kedvenc" szomszédom tavaly elköltözött, pár hét hitetlenkedés után - biztos csak nyaralni mentek, nem is adták el csak bérbe adták és visszajönnek, hamarabb mint szeretném - döbbentem rá, hogy TÉNYLEG elköltöztek. Ünnepeltem.
Ennek ellenére a jó világ nem jött el.
Akadt egy másik szomszéd. Nem tudtam, hogy itt lakik én nem érek rá a szomszédokat kukkolni. Viszont emlékeztem rá mert pár éve tőlem akart pénzt kérni buszjegyre, gyógyszerre rendszerint akkor amikor épp szálltam le a buszról egy gyerek a hasamra kötve a kettő nem sokkal nagyobbat hajkurászom, a fülemről pedig a déditől kapott kajaellátmány lóg. Szóval pont nyitott voltam a problémája megoldására.
Ezután remélem el tudod képzelni, hogy meglepődtem amikor megállított, hogy a gyerekem az ablaka alatt hangos. Részvétem. Az én ablakom alatt közel 10 éve mindenki hangos. Évekig hallgattam amint a szomszéd gyerekek a játszóról hazafelé végig sírták, toporzékolták, hisztizték az utat az ablakom alatt, nekem pedig csak a halvány remény maradt, hogy az épp alvómat nem ébreszti fel. Az is évekig rendszeres volt, hogy nyáron este 9 után az öt év alatti gyerekekkel a szomszédok még vígan hancúroztak pedig az enyémeknek már takarodó volt. Nem, nem szóltam, becsuktam az ablakot. Az enyém is szokott hangos lenni milyen jogon szóltam volna?
Na de a néni nem érte be ám azzal, hogy szólt! Nekiállt rendőrséggel fenyegetni. Felnőtt vagyok, utánaérdeklődtem joga van rendőrt hívni de minden valószínűség szerint van ennél fontosabb dolguk is, szóval nagy gond nem lehet.
Természetesen azért a gyerekeknek elmondtam, hogy ha csak tehetik kerüljék el, ami nem könnyű mert a tárolónkkal szemben van az ablaka, márpedig a biciklit onnan kell kihozni majd visszavinni. És közben szoktak beszélni, ami belátom este jobban hallatszik, amit a visszhang felerősít. Cserébe fél 9-kor feljönnek ahogy a többi gyerek is elcsöndesedik a parkoló.
Tegnap újabb eset történt. A gyerekek bújócskáztak 7 körül, nyár van a nap még süt, emlékeim szerint a bújócska viszonylag csöndes játék, hisz hangosan nehéz elbújni. Szóval a lányom és a barátnője a ház sarkánál bújtak el. A néni pedig képes volt a harmadikról lekiabálni nekik és a rendőrséggel fenyegetőzni. A hír gyorsan végigfutott az egész gyerekcsapaton.
Reakciók:
- Az egyik kislány a hírre komolyan megijedt. Aggódunk a Momo ügyön erre tessék a veszély itt van a szomszédba. Mert a néni baromira unatkozik és gyerekriogatással üti el a az idejét, hogy nőne be az orra lyuka vagy bámulná egy Momo alvás közben!
- A másik kislány pedig bosszúból megnyomta a kaputelefonját és elszaladt. A megoldást nem helyeselhetem de okát értem. A gyerekek pedig nőnek, kreatívak és ezzel a hozzáállással a néni csak még jobban magára vonja a haragjukat.
Én pedig megint ott tartok, hogy fogalmam sincs mit tegyek. Könnyű egy vállrándítással azt mondani, hogy ne foglalkozzak vele, mikor úgy érzem a gyerekeimet bántja. Ha nem foglalkozok vele a gyerek a kezébe veszi az ügyet és lehet máskor is megnyomja a kaputelefont, sőt akár tovább is megy ami már tényleg rendőri intézkedést von maga után. Bocs ezt azért nem szeretném megvárni egy gyerekgyűlölő unatkozó öreglány miatt.
Beszélni kéne a nénivel. Most komolyan akit fényes nappal a bujkáló (tehát csöndes) gyerek zavar azzal miről beszéljek?
Mért játszik a gyerek a parkolóban? Mert itt lakik. A játszóteret kinőtte, a fűben nem tud biciklizni. A környékbeli játszótéren nincs senki akit ismer 10 perc múlva elunja magát haza akar jönni. Ha a parkolóba engedem, ideje nagy részében az én ablakom alatt van, hallom, látom, fel tud jönni, inni, pisilni én pedig közben haladok a dolgommal. Vagy gyarló módon örülök az üres lakásnak és itt pötyögök a gépnél.
Szóval ha van valakinek kivitelezhető megoldása a problémámra (költözés nem megy) esetleg hasonló gondja volt amit sikeresen lezárt keressen, zaklasson ne tartsa vissza!


2018. augusztus 10., péntek

Az idei nyaralás emléke

Nem, nem fogom hosszan írogatni hol és merre jártunk csak ezt a képet szeretném megosztani. Régóta vágytam egy ilyen képre, most van kettő is.

 És ahogy a helyére került

Az elmúlt hetekben minden gyerekem megkérdezte:
- Anya ha jövőre is megyünk a múzeumba akkor is csináltatunk ilyen beöltőzős képet?
- Nem hiszem kicsim.
- De miéééééért????
- Ennyire tetszett?
- IGEN!
Mint említettem nekem volt fontos ez a kép és örültem, hogy beleegyeztek. Az, hogy ennyire tetszett nekik a ráadás.


Ma olyat láttam amit még soha

Reggel elindultam a mamámhoz a szokásos ellátmányt vittem neki. A busz akadálytalanul suhant át az első lámpán amilyet már hónapok óta nem láttam, aztán félreállt a sofőr kipattant az ülésből, letérdelt és megkérte az elöl álló lány kezét. Messzi ültem a tapsból következtettem ki, hogy igent mondott. A mellettem ülő néni morogva megjegyezte "minek ez a felhajtás". Hát gyanítom nem neki szólt. Nekem viszont tetszett. Még soha senki kezét nem kérték meg az orrom az előtt.
Aztán folytattuk utunk és láttam még valamit amit még sose. Felszállt egy néni, olyan igazi fejkendős amilyet errefelé egyre ritkábban látni. Derűs arccal beszélgetett egy másik utassal. A kendőn akadt meg a szemem, mert mint említettem errefelé már nem nagyon hordanak ilyet a nénik sem. Jobban sasolom és képzeljétek farmernaci volt rajta. Egy igazi belevaló nagyi farmerban és fejkendőben. Nagyon tetszett, bírom a belevaló nagyikat az enyém is az.